Ennyi boldoggá tesz. Mosolygok, ha eszembe jut, annyira kedves. Nekem fontos, hálás vagyok érte.

Észre sem veszitek, hogy mennyire nem vagyok jól. Nagyon hitelesen el tudom játszani, hogy könnyedén veszem az egészet, mert erre van szükségetek vagy ami még jobb, amikor én vígasztallak titeket. Elvárás, hogy jól legyek és közben el sem tudjátok képzelni min megyek keresztül. Ezek után pedig…

Zöld műtős ruha. Tekintet, mosoly. Mondja el nyugodtan! Úszhat. Küldje el e-mailben, tudja a címem?

Próbálom védeni a környezetemben élőket és magamat is. Rájött. "Remélem nem az, amire gondolok, de...?" De igen. Lesújtotta az információ. Bár mi nem mondunk ki mindent, láttam rajta, hogy őszintén aggódik értem.

Merült fel a kérdés. A korábban rám illő jelzőket most gondolkodás nélkül dobáltam le magamról. Kimondtam a kulcsszót. Túlélésre játszom. Változhatna már. Néha teszek érte, aztán visszaesem. Írnék neki, de a büszkeségem...

Hol internet nincs, hol idő. Néha meg a motiváció hiányzik a valódi tartalom megosztására. Most nem ez a helyzet, úgy írnék, de még emlékeimben él a fogadalmam magamnak, aludnom kell, ennek van itt az ideje, hát jó éjszakát!

Az előző napi bejegyzéshez kapcsolódva: nehéz motivációt találni, amikor egy rossz álom elrontja a napod és még nehezebb úgy megvalósítani a tervezettet, ha egy alig két és fél éves minden lépésedet követi. De azért jó itthon.

Ígérem magamnak, hogy ezentúl mindig időben lefekszem (vagy legalább hat órát alszom minden nap), továbbá ígérem, hogy értékelem és megőrzöm azokat az apró dolgokat, amik szakmailag és az életben egyaránt motiválnak, hogy soha ne adjam fel. És végül ígérem, hogy a lehető leginkább törekszem arra,…

Hogy ki sem merem mondani. Úgy vártam ezt az évet, nagy reményeket fűztem hozzá kb. öt napig, amíg el nem indult a folyamatosan pusztító lavina. Most már csak túlélni szeretném. És még mindig bízom, pedig már alig bírom elviselni ezt a soha véget nem érő rémálmot.

  Sztyepan Scsipacsov: Tévedsz   Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak játék Vagy lobogó fáklya, mely az ujjaidra ráég. Együtt ülni, kéz a kézben, a kispadon este, Sétálni a patak partján csillagokat lesve Kedveseddel szombaton vígan táncba menni... Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem…