Egyetemista lettem, most érzem legjobban önállóságom pozitív és negatív oldalát. Alapvetően jól érzem magam, mégis megvannak azok a pillanatok, amikor leszívesebben sírnék. Nem vagyok egyedül, csak magányos. A családom és Mano pótolhatatlan szerepet tölt be az életemben, ez akkor bizonyosodott be, amikor életem legnehezebb időszakában rajtuk kívül senki sem állt igazán mellettem (és azóta sem tudják "mások" a történések nyomós részét, nem kérdezték-nem mondtam). Marci egy falatnyi a világomból a fővárosban.

Bár vasárnap nem volt kedvem visszajönni, ideérve ez megváltozott. A Nemzei Vágta után mentünk Csabival az állomásra, Gergely csatlakozott, én meg leváltam Zsófival. Ja, mert Csabi is Pestre költözött. :)

Hétfőn sikerült beszereznem az utolsó (legalábbis egyenlőre) könyveimet (anatómia atlasz kivételével), annyira jó érzés volt! Délután még volt egy latin, a kedvenc órám, nagyon lelkes vagyok. :D Sőt, aznap még a színházjegyeket is el tudtam intézni, József Attila, gyere! :)

Kedden reggel okmányiroda, Tomi tanácsára korábban érkeztem az ott dolgozóknál. A biztonsági bácsi említést érdemel, ha már úgy nézek ki a képen, mint egy drogos, akit a nyaklánca fojtogat (igen, ezen a képen sem sikerült normálisan látszódnia). Az alkalmazott egészségügyi gazdaságtanra beültünk a második sorba, a 29 éves srác (akinél bemutatkoztunk 0. héten) nagyon vicces, csak ezért fogok bejárni az óráira. :D

A szerdai nap az anatómia atlaszról szólt (meg az előző hetek is) és lett gazdaságtanos jegyzetem is. Vasárnap találtam egy atlaszt (a sokadikat), hétfőn lecsaptam rá, kedd este lett hivatalosan is az enyém és szerda délután vehettem át. Ráadásul olyan szép, új, bontatlan csomagolásban, eredeti és márkás, imádom. :)

Ma a tesiért volt érdemes felkelni, már a negyedik aláírásomat szereztem meg (összesen tíz kell egy félévben), meg teljesíteni a szemeszter végén az adott feladatokat, azt hiszem ezzel nem lesz gond. Katával elkísértük Danát a Tiszába, be kell fektetnem egybe, beleszerettem. És erről jut eszembe, hogy magamra sem ismerek öltözködésügyileg. A bizonyos törés óta szinte csak magassarkús létet éltem, nyáron döbbbentem rá, hogy hiányzik a tornacipős énem, be is szereztem egyet. És azóta én magam nem is igénylem azt, hogy csinos legyek és nincs is kiért. Az egyensúlyra törekszem...