Öt napot töltöttünk Cseszneken, azóta a szívem csücske a bakonyi falu. Teljes csend és nyugalom, természet, állatok, mindenki ismeri a másikat, távol a város zajától, mégsem túl messze, tökéletes. :)

Odafelé megálltunk Kisbéren, megnéztük a Mini-Magyarország Makettparkot, a Szegedi Dóm piciben is varázslatos. Bakonybélen a Szent Mauríciusz Monostorban jártunk, az Apátsági Templomba, a biogazdálkodásba és a gyógynövények tárházába (a termékekből vásároltunk is), valamint az arborétumba nyerhettünk betekintést; ellátogattunk a zarándokhelyre is, izgalmas a története. Zircen sétáltunk, sajnos néhány helyen a nyitva-nem-tartás keresztülhúzta számításainkat.

Túráztunk a Kő-árokban, érintettük Gézaházát, sziklákon másztunk át a Kőmosó-szurdokban és körbejártuk kívül-belül a Cseszneki várat, egy játék során beleástuk magunkat a történelmi hátterébe. A Várvölgy Vendéglő törzsvendégei lettünk, kedves kiszolgálás, finom ételek megfizethető áron, a végén már viccelődtünk is. :)

Egy vendégházban volt a szállásunk, nyuszikkal és pacikkal. Szimpatikus család, finom reggeliket kaptunk, borozgattunk, apuval még ping-pongoztunk is. A családfő elvitt minket lovaskocsizni, s amíg a szüleimnek mutatta birtokát, én vigyáztam a pacikra: a 7 mázsás Lenkére, Csinosra és az ő 3 hónapos csikójára, Chaplinra. :)
A legeslegjobb mégis a tereplovaglás volt Krisztával, lóhátról még szebb a Bakony, bejártunk erdőt, meg hegyet és völgyet. Hubit választottam, de lovagoltam Gulin is (csak Mészin nem lehetett, mert lesántult szegény). Ez az élmény annyira meghatározó és olyan természetes, van értelme küzdeni, visszavágyom. <3

Hazafelé végül Herendre esett a választás, nem bántuk. Barbival már jártunk a gyárban vagy tíz éve, egy rajzos kirándulás keretében, amelyen csak a kiválasztottak vehettek részt. Sajnos, de érthető okokból csak a Minimanufaktúra, egy állandó és egy időszakos kiállítás látogatható. Itt is jelen van Sissy és Ferenc József személye, hiszen a Herendi Porcelánmanufaktúra termékei az egész világot elbűvölik a kezdetektől a mai napig. Mi is beújítottunk egy-két herendit, megéri az árát. :)

A baj engem sosem kerül el, így volt ez most is. Éppen meséltem anyuéknak, hogy mennyire féltem, hogy lecsúszom a szikláról a túra közben és majd nem tudok lovagolni, amikor félreléptem és egy akkorát estem majdnem, anyukám az elkapásom közben leverte a szemüvegem a fejemről. Szerencsére csak a lábujjaim bánták, amit aztán el is felejtettem, mert a parkolóban megcsípett egy méh/darázs. Nem vagyok allergiás, csak érzékeny (2004-ben Balatonkenesén egy táborban pár napig az orvosiban néztem az olimpiát, úgy feldagadt a kezem a méhcsípéstől), két kalcium és borogatás után is viszket, fáj, nehezen mozdítom a combom. Közel 300 km-t vezettem, a szerpentin után már nem vágyom a vidámparkba. :D