Megdöbbentő, hogy mennyi pénteket töltök mostanában kórházban és még nincs vége. Még jó, hogy van valaki, akire teljes mértékben számíthatok, aki nélkül nem tudnám végigcsinálni. Ugyanakkor elkeserítő, hogy pont azokra nem számíthatok igazán, nem keresnek, akiktől vártam volna. Szelektálás, újra és újra jelen van. Legalább tudom, hogy szinte egyedül is képes vagyok megbirkózni a legnehezebbekkel.