Harmadik éve vártam arra, hogy elindulhassak ezen a "versenyen". Felkészültem minden tekintetben. Kora reggel (valaki ezt hajnalnak nevezi) indultam Csabihoz és a motorokhoz, hogy nekivágjunk az útnak. Kb. 30 km-t mentünk a rajtig, ott testvéremet régi ismerősként üdvözölték, majd mi is elindultunk. Vicces, hogy nem mindig tudtuk, merre kell menni, de azért az ellenőrzési pontokat javarészt megtaláltuk. Volt mindenféle terep, a homok nem az én motorom barátja. Aztán végül úgy döntöttünk, hogy nem megyünk Szegedig, mert aszfalton nincs értelme, az útvonalon meg nem érnénk le a megszabott időkereten belül. Óriási élmény volt, sok-sok km-t levezettünk, míg visszaértünk Pestre. Egyszer én borultam (meglepő, hogy csak egyszer), egyszer a motort döntöttem fel, foltom és fájdalmam bőven akad, de megérte, legközelebb újult erővel. :)