Ha az edzéseken is lenne szurkolótáborom, fényévekkel jobban menne a futás. Tény, hogy szándékosan kihalt terepet választok, a futó ember pedig ritka kincs ezen a környéken, hiszen a földi halandó is különös látványosságnak számít. Ma viszont megtört az átok, egy kósza, fiatal biztonsági őr adott lendületet az elismerésével. Hiába a csinos futóruha, ma nem azt vettem fel, mert hivatalosan pihenőnapom lett volna, de nem megy a kihagyás, mert utána mindig jobb. Túlteljesítettem ezt a hetet is, pedig még nincs vége, hajt a vágy, a kitűzött célok, versenyekben és futókilométerekben látom az évet, kicsit sem függőség...