Boldog születésnapot Föld!

Erre a megtisztelő napra esik az én hivatalos névnapom is. Köszönöm szépen a sok figyelmességet, törődést, meglepetést. Mindegyiknek egytől egyig örülök, találóak, legyen az akár "gyerekes" vagy "gúnyos", beleértve a kedves köszöntéseket is.

(Amit még nagyon szeretek benne, hogy két nappal a bátyám születésnapja után van, így mindig együtt, bár két tortával ünnepeljük ezeket a napokat.)

A vártnál több ajándékot kaptam, mégis a két legszebb közülük:

"Drága Gazdikám! Isten éltessen sokáig! Én attól félek, már nem szeretsz annyira, mint régen, mindig azzal a kis szőrpamaccsal vagy, engem meg elzavarsz, pedig nem is bántottam, milyen hosszú ideje nálunk lakik. Én szeretnék többször menni sétálni veled, vagy akár otthon is játszhatnánk. Nem akarok kivert kutya lenni! Már csak a macskák kergetése marad nekem, de akkor meg a Mami vagy a Papi "ugat" le. Szóval legyünk újra barátok." Mano

"Anyukám! A Mami segít nekem képeslapot írni, mert még kicsi vagyok, és egyedül nem megy. Névnapodon sok-sok szeretettel köszöntelek, sikeres, örömteli, hosszú, boldog életet kívánok! Néha rosszalkodom ugyan, de ezért ne haragudj rám, csak a határokat próbálgatom, hogy meddig mehetek el, mert olyan izgalmas az élet, annyi mindent ki szeretnék próbálni, de félek, ha rosszat teszek, és haragszol rám. Nagyon jól érzem magam Veled! Puszi" Marci

Ez a két üzenet két meglehetősen aranyos képpel volt társítva. (Tudni kell azt is, hogy haragudtam a Manora, de ettől minden haragom elszállt.)