A legutóbbi beszámolóm óta eltelt egy hét, hát én sem így terveztem, saját magamat szivatom meg. :)
Vasárnap istentiszteletre mentünk anyuval, találkoztam Annával, nagyon örültem, mert sokáig nem fogom látni. Aztán a szokásos (jó esetben) közös vasárnapi ebéd következett és a délutáni hasznos időtöltések. :)
Mivel a páros heteim elvileg könnyebbek és hétfő reggel nincs órám, ezért gondoltam, hogy elég aznap reggel visszamennem, hát tényleg jobb a saját ágyamban aludni, de megúszhattam volna legalább egy koránkelést a héten, na mindegy. Elég hatékony volt a hét kezdete, sok apróságot intéztem el, két órám között Tomi jött az Iron Street-re (ő írta ezt :D) és elhozta a sálam, majd elkísért a Corvinusra, már egyenes az út Brüsszelig. Aztán pótoltam előre egy órát, hogy szabaddá tegyem a péntek délutánom, de fölöslegesen toltam későbbre a Julcsival való találkozást, mert nem volt katalógus és másik tanár volt, úgyhogy nincs bizonyítékom, ezt is meg kell oldanom, ááá. Jó volt Julcsival beszélgetni, szétültem a fenekem. :D
A páros keddhez az is hozzátartozik, hogy nincs órám, tökéletes nap a tanulásra (kicsit lemaradtam a tervezetthez). Persze az egész délelőttöm elment azzal, hogy munkára jelentkezzek, mert az a bizonyos iskolaszövetkezet válaszra sem méltat. Szeretném feltölteni a megtakarításaim, mert az utóbbi időben sok kiadásom volt, így jelentkeztem Viki segítségével egy másik helyre, amit nem igazán szerettem volna, de a semminél jobb és már hívtak is, aznap beiratkoztam és ennek örömére este bevásároltam. :D
Szerdán reggel órára mentem, majd véradásra. Nagynak éreztem a tétet, mert legutóbb kizártak, pedig én semmi jelét nem éreztem, hogy baj lenne, rosszul éltem meg. Most is kétszer nézték meg a hemoglobinszintem, biztos voltam benne, hogy akkor ismét nem adhatok. És de! A doktornő kérdezte, hogy mit sportolok, mert a vérnyomásmérés sem volt zökkenőmentes, aztán meghallgatott és szerencsére szinkronban alacsony a pulzusom-szívverésem, ezek szerint sikerült nyugtatnom magam. Szerencsére a vér levétele is simán ment, olyan jó érzés! Leadtam a HÖK-ben az egyik jegyzetem és ebédeltem, majd mentem dolgozni. Elfáradtam és este még bundáskenyeret csináltunk Csabival, jajj. :)
Csütörtök reggel hajnali fél 8-kor mentem gyógytornára, nem vagyok normális. 7-kor már a MÁV kórházban voltam, aztán az egyetemen az előadások után mentem megint dolgozni, mert nem kívánságműsor, ha gyerekei és álmai vannak az ember lányának. :)
Pénteken nem lett volna órám, mert ügyesen intéztem, ezért délelőttre bevállaltam még egy kis munkát, mert hétvégén nem fogok dolgozni, az az állatoké és az enyém. Csabi olyan aranyos volt, elmosogatott és nekem már csak annyi volt a dolgom, hogy hazajöjjek. :)
Ma délelőtt nem tudtunk elmenni kutyasuliba, mert esett az eső, igazságtalan! Anyut és aput vittem ki az állomásra Tigivel, nekik most néhány nap pihenő jár. Próbáltam nagyon sok mindent elintézni, de hosszú volt ez a hét nekem, regenerálódnom kell. :)
