Először nem volt kedvem írni, aztán meg időm. Kicsit megviselt ez a nyár, sok volt az élmény és ezt fel kell dolgozni, csak nem volt mikor. Már megemésztettem, hogy nem lehet mindig mindenkinek jót tenni és ez nem is baj, nem vagyunk egyformák, az elfogadás pedig az egyik legszebb dolog a világon.

Csodálatos volt a nyaralás, az egyik legjobb, imádom Olaszországot, az emberek temperamentumát és habitusát, az olasz nyelvet, a finom tésztaételeket (pizza, spagetti, gnocchi, tagliatelle, penne, stb.) - még a plusz felszedett és hazahozott 5 kilóval együtt is, az igazi fagylaltot, a homokos tengerpartot, a sziesztát, a látnivalókat és mindent, Velence sokadjára is elbűvölt, a kedvenc nyaralós-tengerparti országom az olasz!
Ausztria is mindig varázslatos számomra, tud újat mutatni, változatos és változatlan egyszerre, pontosak és biztosak, ez a kettősség vagyok én.
Szlovéniát a tavalyi nyaralás során szerettem meg és nem a tengerpartja miatt. A két barlangrendszer egyszerűen fantasztikus volt, lélegzetelállító és félelmetes egyszerre. Idén ismét tettünk egy "kitérőt" az országban, ezúttal a Júliai-Alpok legjeit csodáltuk meg. Az érzés, amikor 5 perc alatt haladsz 1 km-t függőlegesen és az ország legmagasabb csúcsai között találod magad, onnan a magasból eltörpül a folyó hatalmasra kiszélesedő tava az óriási mélységével együtt, majd a szintén ehhez a vonulathoz tartozó vízesés kápráztat el a hatalmas erejével és csodálatos hangjával. Bevallom, volt bennem félelem a gyönyörűség mellett, ez a természet!

Másrészt az is elképesztő, hogy megértetem magam, mi több én is értek mindent, csak egy kicsit lehetnék bátrabb, magabiztosabb. Nem merem leírni a terveket és elképzeléseket, mert amit megosztok vagy nem vagy csak késve igazolódik be. Mindenesetre változás van készülőben, mert az élet adott egy pofont, lassan magamhoz térek a megdöbbenésből és megoldom, ha ilyen egyszerű lenne... Mert valamit valamiért!!!