Sok-sok biciklizés és eszement észjárás jellemzi az elmúlt napokat. Nem szeretnék mélyreszántó gondolatokkal előjönni most, mert nagyszerűen elintéztem magam. Végre lovagoltam és háromszor annyit a szokásosnál, mert ketten nem jöttek el, imádtam! Aztán Taki és Duna, meg a pálinka. Hazafelé akkorát estem, mert csukott szemmel hősködtem, hogy az arcom, felkarom vérben úszott, a combom foltos. Csoda, hogy a családom nem érzékelte, igyekeztem beosonni, de aztán bevallottam. Minden véres (vatta, padló, ruha) és a fájdalom ural, szerencsétlen vagyok.