Szeged nagyon jót tett szívemnek-lelkemnek, sőt még a fizikai állapotomnak is - gyógyultam a friss levegőn, de egészen kimerültem, ismét nem sikerült kialudnom magam, így 24-e nehezen indult. Listát írtam a tennivalókból, s bár végül se Szomódra, se Fertőszentmiklósra nem én mentem a rokonokért az időjárásra való tekintettel, nem végeztem - szokásos módon. Csilla nagyon izgult a karácsonyi műsor miatt és hát mit is mondhatnék: a tavalyinál is viccesebbre sikerült. Az a rész teljesen kiesett, amikor az imádságot mondtam, azt sem észleltem, hogy milyen gyorsan mondtam és azt sem, hogy a mikrofonba beszélek-e. Anyukám szerint szépen mondtam, bár ő az anyukám. :) Linn, innen üzenem, hogy téged is megdicsért, azt mondta, hogy meglátszik, hogy másfél éve egyetemre jársz. Nem tudom szebben leírni, mert ő is nagyon mókásan mondta nekem. :D Móni megkért minket, hogy segítsünk a gyerekek énekeinél is, de szöveg hiányában ezt nem tudtam/tudtuk megtenni. Végül a csomagosztás, 3 m-en belül kétszer botlottam meg a szőnyegben és estem majdnem pofára úgy, hogy én mentem elől, a többit már meg sem említem. :D Káosz a köbön. Kivételesen nem akartam vezetni, de úgy alakult, hogy csak anyu és nagybátyám jöttek a templomba, így nem volt más választásom. Hazaérve mama megérkezett, Barbiék elmentek. Fenyőfadíszítés, karácsonyi vacsora, ajándékbontás (respect Mano), Reszkessetek betörők, csillagszórók-gyertyák, sms-ek és miegymás. :) Ez a szenteste más volt. Biztos én vagyok túl vaskalapos... Tegnap is és ma is társasoztunk, hát ezt nem kommentálnám. :D Ma vettünk úrvacsorát anyuval... Ezt a mondatot nem tudom úgy befejezni, hogy csak pozitív nyomot hagyjon maga után és közérthető is legyen, úgyhogy maradjon befejezetlen.

Hazajöttem és már karácsony előtt sikerült felszednem néhány kilót, többek között azért, mert Barbival karácsony előtt (meg egyébként minden alkalommal) mindig sütilopó versenyt játszunk anyu legnagyobb örömére. Bár így sem értem, mert például amikor Győrben voltam, egész nap csak egy banánt és fél liter kakaót fogyasztottam. Na mindegy is, felülés a reggelim, ebédem, vacsorám és tegnap Manoval ismét bátorkodtam elmenni futni a jeges-havas út ellenére is és csak majdnem okozott balesetet (Barbi miatta és ilyen módon törte el a kezét néhány éve). Hát a térdem elég siralmas állapotban van, térdszorító ide vagy oda, már a krémek sem tesznek csodát. Most is sírni tudnék emiatt, de megfogadtam, hogy karácsonykor nem keseredem el, persze azt már nem bírtam ki, hogy ne keressem elő a műtétes leleteimet, így tegnap este valamelyik film alatt végigolvastam mindet. Készülök kinyitni a szívem. Csabi is olyan drága: gyertyázás, filmnézés, alma cider, kávéfőzés, konfliktuskerülés. A karácsony szép és én befogadtam minden szeretetét! :)

Ennyit tudtam-szerettem volna összeszedni az elmúlt három napról, ez a rövidített verzió, persze mindenről eszembe jut valami újabb, azért is ilyen keszekusza és éles határokkal elkülöníthető, nem átvezetetett, bocsánat a későbbi önmagamtól is. :D

És éppen most kaptam sms-t, örömet okozol kedves, nem tudom, olvasol-e még. :)