A név nem éppen találó, mert hó ugyan van, de idő (mármint szabad) síelésre nincs. (Nem minthogyha most éppen síeltem volna a teendők helyett, de tudjátok, majd egyszer úgyis fogok, ha lesz rá megfelelő alkalom.) A lényeg az, hogy február első hétfőjéről és keddjéről van szó.

Február 6. (hétfő):

Reggel elmentem unokatesóm felvételi értékelőjéért, majd néhány órát próbáltunk a szalagavatós táncra. Délután "elugrottam" (egy órát sem voltam ott) mamáékhoz, talán mondanom sem kell, hogy mennyit utaztam (nincs közel) és vártam (tömegközlekedés). El is fáradtam, mire hazaértem. Majdnem kilenc órát aludtam, el sem hiszem. (Nincs értelme részletezni utólag).

Február 7. (kedd):

A reggelről majd később. Délelőtt ismét táncoltunk, utána befejeztük a plakátot (a német nyelvű és a történelemről szóló projekthez), majd éppen indultam volna ruhát venni, amikor rájöttem, hogy nincs nálam elég pénz (elfelejtettem kérni) és nem tudom, hogy a kártyámon mennyi van (mellesleg még nem aktiváltam az újat). Így hát hazajöttem volna, de végül apuval voltam a városban délután és megdöbbentő, hogy mennyire imádok hóban vezetni. Nem kevésbé vagyok fáradt.