Mind a ketten németül beszéltünk: ő az osztrák, én a svájci nyelvjárást, majd együtt rátaláltunk a németországira, így egyezett a nyelvünk.
Később persze újdonságra vágytunk: folytattuk az angollal, ami már nem ment olyan könnyen. Ő az amerikait, én az ausztrált beszéltem. Közös pont a brit lehetett volna, csak erre nem jöttünk rá időben.
Néha úgy érzem, hogy ismét megvan az, ami összeköt minket: a holland. Viszont folyton elbizonytalanodom, mert egyikünknél az angol, míg a másiknál a német szavak vannak többségben. Ez a mi nyelvproblémánk.
