A kora reggeli utazás az adott időben nem olyan vicces, pláne ha bal lábbal kel fel az ember és semmi tolerancia nincs benne az idegesítő jelenségek felé. Máskor meg öntudatlanul nyitok ajtót, engedek előre, igazítok útba és boldoggá tesz. Előtte fülfolyásra ébredtem. Így indult a hét.

Nem fogok leírni mindent, egy valamit mégis, ami mélyen érintett. Véradás, már többször írtam róla, hogy mennyire fontos nekem. Ma szintén ezzel a jó érzéssel és tudattal vágtam bele, én voltam az első. Én lettem volna az első, de elakadtam. Kétszer nézte meg a vérem, fölöslegesen. Alacsony a hemoglobin szintem, óriási vörös számokkal írták a lapomra, hogy aztán bevigyék a rendszerbe és minden alkalommal megjelenjen, hogy engem kizártak. Kínosan odafigyelek minden részletre, mégis megtörtént, mert ha tudtam volna, hogy baj van, nem próbálkozom, én mindig biztosra megyek. A szervezetem nem jelzett, ez az első, összevesztem vele.

Egyébként minden remek, egy kissé sok, ami rám zúdult, belső kényszerem nem hagy, ááá. :)