[In medias res...] Boldog TIZENNYOLCADIK születésnapot! Kiskorúságodnak immár vége szakad, de azt ne felejtsd el, hogy a gyermekkorodnak soha!

Mostantól magadért felelsz, de csak papíron, egyébként nem változik semmi. Persze megvehetsz dolgokat, amiket eddig nem, megnézhetsz filmeket, amiket eddig nem (?), keményebben büntetnének, ha lenne miért, no meg majd szavazhatsz is, ha eljön az ideje. Innentől teljes értékű polgárként leszel nyilvántartva.

Nehéz ez a bejegyzés. Nem szeretnék nagy szavakkal dobálózni, nem szeretném a látszólagos semmit mondani és nem szeretnék ennyire kitárulkozni. Bár mindig ki tudom magam fejezni, beszélni, beszélni és beszélni, te biztosan az vagy, akivel szavak nélkül is megértjük egymást!

Így hát nem is szaporítanám tovább a szót, remélem úgy telik ez az alkalom, hogy tíz, húsz, harminc, negyven és még ennél is több év múlva öröm lesz visszagondolni rá.

Zsófi! Boldog 18. születésnapot. Tudd, hogy nagyon szeretlek és sajnálom ezt az egészet.