Hol internet nincs, hol idő. Néha meg a motiváció hiányzik a valódi tartalom megosztására. Most nem ez a helyzet, úgy írnék, de még emlékeimben él a fogadalmam magamnak, aludnom kell, ennek van itt az ideje, hát jó éjszakát!

Az előző napi bejegyzéshez kapcsolódva: nehéz motivációt találni, amikor egy rossz álom elrontja a napod és még nehezebb úgy megvalósítani a tervezettet, ha egy alig két és fél éves minden lépésedet követi. De azért jó itthon.

Ígérem magamnak, hogy ezentúl mindig időben lefekszem (vagy legalább hat órát alszom minden nap), továbbá ígérem, hogy értékelem és megőrzöm azokat az apró dolgokat, amik szakmailag és az életben egyaránt motiválnak, hogy soha ne adjam fel. És végül ígérem, hogy a lehető leginkább törekszem arra,…

Hogy ki sem merem mondani. Úgy vártam ezt az évet, nagy reményeket fűztem hozzá kb. öt napig, amíg el nem indult a folyamatosan pusztító lavina. Most már csak túlélni szeretném. És még mindig bízom, pedig már alig bírom elviselni ezt a soha véget nem érő rémálmot.

  Sztyepan Scsipacsov: Tévedsz   Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak játék Vagy lobogó fáklya, mely az ujjaidra ráég. Együtt ülni, kéz a kézben, a kispadon este, Sétálni a patak partján csillagokat lesve Kedveseddel szombaton vígan táncba menni... Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem…