Különös időpontok, személyes találkozások kettesben vagy a háttérben többedmagunkkal, kérések, kérdések, telefonhívások, sms-ek, pillantások, érintések, mosolyok, egy-egy összekacsintás, örökös kézfogás, csupa kedvesség, néha szidás, dicséretek, magázódás, meztelen igazság, akaratlan őszinteség,…

A magánéletem bonyolult. Mindig is az volt és kezdem azt hinni, hogy mindig is az lesz. Ha pedig véletlenül egyszerű lenne, akkor én gondolom túl, hogy mégse legyen fekete vagy fehér. Persze ennek is megvan a maga szépsége és ettől izgalmas, de néha már sok. Most is ez a helyzet vagy legalábbis így…

Nagyon sokszor felmerülnek a miértek, leggyakrabban az, hogy miért éppen nekem kell mindezt elviselni már sokadjára. Mit tettem, amiért ezt érdemlem és ilyenkor miért nem vigyáznak rám odafent?! És a sor még folytatódhatna. Teljesen hitetlenül ültem a fotelben. Pár órával…