József Attila: Mama  Már egy hete csak a mamáragondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és…

Szerző: Lujz  2014.04.11. 23:59 Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása