Az éjszakát öt órán keresztül sírással, kétségbeeséssel és a kiszolgáltatottság érzésével töltöttem, fél négykor feküdtem le, tetézve a kimerültséget. Nem stresszeltem túl a ZH hetet, igazából nem nagyon érdekelt, hogyan sikerül, ennyire felkészületlenül még nem…

Akárhogyan is áll a történet most mifelénk, mégis kénytelen vagyok ünnepnek nevezni az örömhírt. Tegnap Szomódra mentünk anyuval és más megoldás hiányában ebben a szörnyű ítéletidőben kénytelen-kelletlen voltam én vezetni. A fájdalmam nem enyhül és a kérdések a…